Programunkról

Tájékoztató helyi óvodai nevelési programunkról

Helyi Óvodai Nevelési Programunk a gyermekek óvodai nevelésében érvényesítendő elveinket fogalmazza meg.

A Komplex Prevenciós Óvodai Program óvodánkban 15 évig tartó kutatói és gyakorlati munka eredményeként jött létre. Megőrzi azokat az értékeket, melyekre a hazai óvodapedagógia is épít, ötvözve azokat a korszerű kutatási eredményekkel.

Céljaink meghatározásánál abból a meggyőződésből indultunk ki, hogy a megelőzésre (prevencióra), a korai fejlődés tudatos támogatására szükség van. Fejlődéslélektani kutatások igazolják, hogy a gyermekek öröklött tulajdonságai csak és kizárólag megfelelő környezeti tényezők és feltételek biztosításával bontakozhatnak ki.

A gyermekek fejlődésének alapja a mozgás és a játék. A mozgás a gyermekek legtermészetesebb tevékenysége, a játék pedig megteremti kapcsolatukat környezetükkel.

Óvodánk adatai a magyarországi, budapesti statisztikák átlagához közelítenek, ezért tartottuk fontosnak olyan program kidolgozását, amely:

  • segíti az esélyegyenlőség kialakítását, a gyermekek részképességeinek, képességeinek fejlesztését,
  • segíti a felzárkóztatást,
  • lehetőséget ad a kiemelkedő képességű gyermekek felismerésére, képességeik megerősítésére, kibontakoztatására.

 

Óvodánk, programunk és a családi nevelés kapcsolata:

Az általunk kidolgozott és választott Komplex Prevenciós Óvodai Program lehetőséget ad a lakótelepi és az ingerszegény környezet ellensúlyozására.

Sajátos arculatunkat erősíti – programunkhoz kapcsolódva – a kirándulások, színházi előadások, sportolási lehetőségek (úszás, foci) mellett a hagyományos ünnepeken túl őszi Alma-ünnepünk és tavaszi, nagyszabású Gyermeknapunk szervezése.

Az óvoda és a család együttnevelését erősítjük azzal, hogy a hagyományos kapcsolattartási formákon túl (fogadóóra, nyílt nap, szülői értekezlet, családlátogatás, beszélgetések) az ünnepekre, rendezvényekre közösen készülődünk, a család minden tagját érintő programokat (Luca-napi vásár, filmvetítés, gyermekek évszakköszöntő műsora, Alma-ünnep, Gyermeknap, stb.) szervezünk.

Programunk kidolgozásánál nagyobb hangsúlyt fektettünk a mozgás, az egészséges életmód és a kultúraátadás területeire.

 

Gyermekképünk:

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, a családi nevelés kiegészítője, segítője. Célunk, hogy egyéni és életkori sajátosságukat, egyéni fejlődési ütemüket figyelembe véve testileg, szellemileg, szociálisan egészségesen fejlett, kiegyensúlyozott személyiségű, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérő gyermekeket neveljünk. Arra törekszünk, hogy önmagukhoz képest, a bennük rejlő képességekből minél többet kibontakoztassunk; érzelmileg, erkölcsileg és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kiteljesedjenek. Célunk, hogy szűkebb közösségük tevékeny tagjává váljanak, fogadják el és együttműködően alakítsák annak szokás- és szabályrendszerét.

Nevelésünk során arra törekszünk, hogy egyéniségük megtartásával merjék véleményüket tisztelettudóan, őszintén, kultúráltan elmondani; legyenek nyitottak mások véleményének meghallgatására és elfogadására; tudják elfogadni és megérteni a másságot.

Fő célunknak tartjuk, hogy már kisgyermekkorban megalapozzuk azokat a képességeket, készségeket, amelyek a későbbiekben egy pozitív személyiség kibontakozását segíthetik elő.

Az óvodai tapasztalatgyűjtések, tevékenységek megszervezésével, nevelőmunkánkkal szeretnénk elérni, hogy a hozzánk járó gyermekek érdeklődő, nyitott, a szépre fogékony, a természetet és környezetét ismerő, szerető és óvó, munkájukban igényesek és lehetőségeikhez mérten alkotók legyenek.

Programunkkal megkönnyítjük, hogy képesek legyenek az iskolai élet szabályait és követelményei elfogadni, betartani, legjobb tudásuk szerint teljesíteni.

 

A Komplex Prevenciós Óvodai Program fejlődéslélektani és nevelésfilozófiai megalapozottsága, a fejlesztés célja:

1. Egészséges, kiegyensúlyozott személyiségfejlesztés:

Alapvető feladatunk a személyek közötti kapcsolatok formáinak (gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek) alakítása közben a gyermekek érzelmi igényének és a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése:

  • Az énkép-önismeret-önértékelés fejlesztése a gyermek természetes megnyilvánulásaira, és teljesítményére adott tényleges és pozitív megerősítésekkel. Ennek eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek az önálló helyzetmegoldásokra, hatékonynak érzik magukat, így önérvényesítésük szociálisan elfogadható módon, teljesítményen keresztül történik.
  • Értékek, normák alakításakor alapvető, hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait (egymásra figyelés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése). A nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény alakítása, a jól elvégzett “feladat” utáni megelégedettség – mint jutalom – értékének kialakítására törekszünk. Az érzelmi átélést, az érzelmek felismerését és saját érzelmeik pontos kifejezését, az érzelmek feletti – adott életkorban elvárható – ellenőrzést erősítjük.
  • Az erkölcsi értékek alakítása az erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül történik: a jó-rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése – saját élethelyzetekben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett – megfelelő értelmezéssel párosulva, s a nevelő személyes példáján alapulva.
  • Értelmi nevelés a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő képességei (észlelés, figyelem, emlékezet, problémamegoldó- és alkotó gondolkodás, fogalmi gondolkodás).
  • A testi nevelés átfogó tevékenység- és feladatrendszerét elsősorban a gondozás és a mozgás által kívánjuk megvalósítani. A gondozás elsősorban az óvodapedagógus feladata, aki folyamatos odafigyelésével biztosítja a gyermekek komfortérzetét, felkelti az ilyen irányú igényeket, kialakítja a jó szokásokat, hiszen a gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez. A gyermek legalapvetőbb, legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás, ami csak akkor fejlesztő hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel végzi. Feladatunk a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése, rendszeres mozgással  az egészséges  életvitel  kialakítása,  a  testi képességek,  fizikai erőnlét fejlesztése.

2. Az iskolai lehetséges tanulási zavarok megelőzése (prevenciója):

Programunk tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó adottságok fejlesztését, így a lehetséges tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. Ezek főleg az észleléses és a finommotoros (finom kézmozgásos) területeket érintik, melyek fejlődése az óvodáskorra jellemző, így kibontakoztatásukra, begyakoroltatásukra és támogatásukra is ekkor van lehetőség. Ezt az óvoda egész napos  életébe beépítve, az óvodai nevelés ideje alatt a “Fejlesztőprogram”-mal valósítjuk meg.

 

A “Fejlesztőprogram” területei:

  • Mozgásfejlesztés (természetes nagymozgások: pl. járás, futás, ugrás, csúszás-kúszás-mászás, egyensúlygyakorlatok, stb.)
  • Szem-kéz, szem-láb mozgásának összehangolása
  • Finommotorika (a kéz apró, finom mozgásai) fejlesztése
  • Testkép- testfogalom fejlesztése
  • Észlelésfejlesztés (látás, hallás, tapintás, mozgás, térbeli viszonyok, stb.)
  • Anyanyelvi fejlesztés

 

Programunk tartalma:

1. Természetes gyermeki megnyilvánulások:

Mozgás:

A mozgás sokoldalú tevékenység- és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelés foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti- és esztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben is. Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: a szabad játékban (az önként vállalt, természetes mozgás közben) és a kötelező testnevelés foglalkozáson. Az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna, melyet minden korcsoportban naponta legalább egyszer 10-20 perces időtartammal szervezünk meg.

Játék:

Napirendünkben a játékra biztosítjuk a legtöbb időt. A csoportszobák berendezésekor figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, a csoport összetételét és a gyermekek egyéni igényeit is (játékhelyek, eszközök, egyéb lehetőségek). Nem csak a “hagyományos” játékokat, hanem a sok éves gyakorlatban bevált speciális  eszközöket is használunk (pl. mozgásterápiás, Montessori, stb.).

2. Kultúraátadás:

A kultúraátadást elsősorban a környezet megismerésén keresztül biztosítjuk, mely folyamatban az óvodapedagógus kiindulópontnak tekinti a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat. Ezekre a tapasztalatokra építve, új élményekkel, ismeretekkel gyarapítva juttatjuk el a gyermeket – egyéni és életkori fejlődési ütemét figyelembe véve – magasabb szintre.

Egészséges életmód szokásainak kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés területei közé tartozik a gondozás, testi nevelés, egészségvédelem – edzés és a mozgásfejlesztés.

Gondozás

A testápolással, öltözéssel, étkezéssel, önkiszolgálással, gondozással kapcsolatos feladatok elvégzése alakítja a gyermekek énképét, segíti önállóvá válásukat. A felnőtt tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat.

Testi nevelés

A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás), természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését.

A programunkban biztosított sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését, a mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes egészségügyi szokások kialakítását. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket egészséges életvitel kialakításra szoktatjuk. Törekszünk arra, hogy a mindennapok során lehetőség szerint minél több tevékenységet végezzünk a szabad levegőn.

Pihenésnél a legfontosabbnak a nyugodt légkör biztosítását (halk zene, mese) és a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembe vételét tartjuk.

Az óvoda központi étrendjét a családok által behozott, vitamindús zöldségekkel, gyümölcsökkel, az ezekből a gyermekekkel közösen elkészített ételekkel (pl. saláta, reszelékek, stb.), italokkal (pl. préselt gyümölcslé) egészítjük ki.

Egészségvédelem – edzés

A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Az óvodapedagógus fontos feladata, hogy a ritkábban előforduló, a közösségbe kerülést nem feltétlenül akadályozó betegségekről (pl. krupp, allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs, epilepszia, cukorbetegség, stb.) tudomást szerezve az ilyen gyermeket fokozott figyelemmel kísérje, sajátítsa el a szülők és az óvoda orvosának segítségével az alapvető tennivalókat, biztosítsa a gyermek alapvető élettani szükségleteit. Önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket.

A gyermek és környezete

A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni csak a cselekvés, a kép, a szó egységében lehet. Ez teszi lehetővé, hogy az évszázadok alatt felhalmozott egyetemes, nemzeti, etnikai értékeket, hagyományokat, szokásokat átadjuk, közvetítsük gyermekeinknek. Alapvetőnek tekintjük a gyermek társas környezetével és természeti környezetével való kapcsolatát, ezért csoportosítottuk a környezet megismerésére nevelés köré az óvodai nevelés területeit. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet.

A külső világ tevékeny megismerése

A külső világ tevékeny megismerésére nevelés célja, hogy a gyermekek minél több tapasztalatot (mozgásos és érzékszervi) szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről – életkoruknak megfelelő szinten. A játékokhoz kapcsolódva, az önkiszolgáló tevékenységbe építve, a mindennapi beszélgetések során, séta, kirándulások, udvari tevékenység közben az ismeretszerzési, -bővítési lehetőségeket kihasználva legalább olyan hatékonyságot érhetünk el, mint a tudatos kezdeményezések, foglalkozások közben. Programunk megvalósítása során azokat a módszereket igyekszünk hatékonyan alkalmazni, amelyek a mozgásos játékokra, cselekvésre és az érzékszervi megtapasztalásra épülnek. Amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeltetünk és tapasztaltatunk meg a gyermekekkel (séták, kirándulások, Állatkert, múzeumok, Skanzen, szüret, sütés, főzés, stb.).

Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései (matematika)

Célunk, hogy a minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseit játékos formában fedezzék fel, tapasztalják meg gyermekeink, saját igényeikhez, ötleteikhez igazodva. Feladatunk a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések megtapasztaltatása, felismertetése,pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása.

Minél több érdekes helyzetet hozunk létre, annál inkább késztetjük a gyermekeket a logikus gondolkodásra. Hagyjuk őket saját logikájuk szerint gondolkodni, de próbáljuk a több oldalról való megközelítéssel rávezetni a változatos lehetőségekre.

Környezet és esztétika összefüggése

Az esztétikai nevelés magába foglalja a gyermek tágabb természeti és társadalmi környezetéről szerzett benyomásait, ismereteit is. Közvetlen környezetében találkozik először a hangok, illatok, színek, formák, ritmus világával, az élővilág mozgásával, állandó változásával. Élményei, tapasztalatai, ismeretei ezekre az ingerekre épülnek.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermekek számára. Célja nem a létrejövő alkotás, annak esztétikai értéke, hanem maga az örömteli cselekvés. A létrejövő “Művet” csak jelzésként – a gyermekek gyakorlati ismereteinek, érzelmi életének, kézügyességének megnyilvánulásaként – kell elfogadnunk.

Fő célunk a vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, vizuális gondolkodás pontosabbá tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. A mindennapi életben, a játékban az ábrázoló tevékenység technikáinak (gyurmázás, festés, rajzolás, vágás, ragasztás, stb.) elsajátítására, gyakorlására időt és lehetőséget biztosítunk.

A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása

Célunk a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása, a korosztályoknak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Feladatunk az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, verses-mese, mese, bábjáték, dramatizálás). Alkalmat teremtünk arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket, verseiket, de lehetőséget adunk az általuk kitalált történetek elmondására, vagy a már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére is.

Programunk sajátossága, hogy minden korcsoportban anyanyelvi játékokat is beiktatunk a mindennapokba.

Ének, zene, énekes játék, tánc

A zenei nevelés alapja a közös ének, a közös játék, közös mozgás. Fontosnak tartjuk a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, szép mozgásának fejlesztését. A zenei képességek fejlesztését elősegítő mondókák, dalosjátékok, dalok, táncok feldolgozása a magyarországi óvodákban általánosan használt, Kodály Zoltán zenei módszerére épülő, Forrai Katalin által kidolgozott szakirodalom alapján történik.

Környezet és természetvédelem feladatai

Cél, hogy az általunk nevelt gyermekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Az a gyermek, aki megismeri, megbarátkozik a természet szépségeivel, törvényszerűségeivel, a természeti folyamatok kölcsönhatásaival, később természetes módon védi is ezeket az értékeket. Várhatóan felnőttként környezetvédő életmódot fog élni, megértve azt, hogy az ember a természet elválaszthatatlan része.

A környezet megismerésében valósul meg összetett módon a hagyományos nevelési területek minden feladata (anyanyelvi-, irodalmi-, zenei-, matematikai-, vizuális nevelés), a természetes gyermeki megnyilvánulások eszközeivel.

 

 Óvodánk helyi programja teljes terjedelmében letölthető itt!

 

Zárszóként álljon itt egy kínai bölcs mondás, mely nem csak a természetvédelem lényegét, hanem nevelésünk elveit is hűen tükrözi:

 

“Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot.

Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát.

Ha terved egy életre szól – embert nevelj!”

Üdvözlettel :

Kalocsai Zsuzsanna

intézményvezető pedagógus

és

az óvoda nevelőtestülete