Kiscsoportos leszek

Óvodapszichológusunk, Molnár Zsuzsanna gondolatai és tanácsai az óvodakezdéssel kapcsolatban.

 

 

 

Kedves Leendő Kiscsoportosok Szülei!

 

Az óvodai beiratkozás időszakában vagyunk, ami az ügyintézésen kívül alkalom lehet arra, hogy átgondolják, hol tartanak most és hogyan tudnak a legjobban felkészülni az Önök előtt álló már nagyóvodás évekre. Óvodapszichológusként pár szemponttal gazdagítanám a készülődésüket, várakozásukat.

 

Érett-e a gyerek? Avagy a szorongások eloszlatása.

Az óvodai élet az én szememben nem csak a dalokról, mondókákról, vagy a gyermekek felügyeletéről, hanem leginkább egy állandó szokás és szabályrendszer, egy önállóság és egy alapvető közösségi működés kialakításáról szól. Ezek megtanulása és az ezekhez való alkalmazkodás fontosabb, mint hogy hány szót mond, vagy felismeri-e már a színeket. A jó hír, hogy ez általában nagyon apránként, fokozatosan történik és jó esetben nagycsoportra válik teljessé. Így az óvodában folyamatosan érnek, változnak a gyerekek, kiscsoport elején általában kevesebb szabály van még, lesz lehetőségük rengeteg gyakorolni a készségeiket, így nem annyira számít végeredményében, ki hogyan érkezik.

 

A szobatisztaságról

A szobatisztasággal sokan küzdenek, sokan várják, hogy a gyermek megérjen rá. Minden gyermek érési tempója természetesen más, ugyanakkor a szülőnek fontos szerepe van ennek a segítésében. Ültessék bilire, szűkített üléses wc-re a gyermeket időről időre! Sosem erővel és akár nem is azzal a céllal, hogy ott történjen valami, csak hogy szokják a helyzetet. Lehet ott mondókázni, mesélni, a bilizéssel kapcsolatos kis meséket felolvasni. Az sem baj, ha a gyermek, ha nem fél tőle kifejezetten, szokja a wc lehúzást, akár miután ült ott egy picit, lehúzhatja a wc-t, beledobva egy kis darab papírt megnézheti, ahogy eltűnik.

A gyermekeknek meg kell érniük a szobatisztaságra, és nem szabad erőltetni őket, de az nem árt, sőt, segít, ha a szülő világosan megfogalmazza a vágyait, elvárásait. Például “ Most már nagyfiú vagy, nemsokára te is a wc-be fogsz pisilni és mi nagyon örülni fogunk neki, ha már ezt is tudni fogod”. Ezzel segítjük a gyermekeket, hiszen nagyon fontos tájékozódási pont számukra a szülői elvárás, amely, ha nem irreális, szigorú és sürgető, akkor tud bátorító is lenni. Emellett megpróbálhatjuk, ha a gyermek engedi, levenni a pelenkát néha hosszabb-rövidebb időkre, ha addig nem is, legalább az óvoda előtt nyáron, amikor nem okoz annyi problémát, ha mégis félresikerülne a dolog.

Büntetni a szobatisztaság érdekében nem hatásos, viszont, ha nem is sikerül elsőre a szobatisztaság, akkor is éreztethetjük a gyerekkel a nagyobbb önállóságot és egy kicsit “kellemetlenebbé” tehetjük neki a pelenkázást. Például kérhetjük egyre nagyobb segítségét, lehet, hogy neki kell kidobnia a pelust vagy odahoznia a tisztát. Ha nem is tudunk lemondani a pelenkáról, a lassan 3 éves, vagy 3 éves gyermeket akkor se úgy tegyük tisztába mint egy csecsemőt. Ezek mellett ez egy helyenként lassú folyamat, nem kell, hogy feltétlen súlyos oka legyen, ha valakinek egy kicsit később történik meg az érés, de mindenképpen használják fel a maradék időt, hogy foglalkozzanak vele.

 

A leválásról

A szobatisztaság melletti másik nagy mumus, hogyan fognak tudni elköszönni a könnyektől csillogó kis arcocskájától, amikor először hagyják már ott az óvodában. Akik már bölcsisek is voltak, nyilván előnnyel indulnak, de mégis egy pici gyermekről van szó egy új helyen. Ebben a szülő érzéseinek is nagy szerepe van, hiszen nehéz elengedni, el kell búcsúzni a gondtalan kisgyermekkortól. Sokszor ez egy gyászfolyamat, amelyet természetesen meg kell élni és engedni kell néha utat az ebben levő szomorúságnak is, éppúgy, mint az örömnek.

A legtöbbet azzal tudják tenni a gyermek sikeres óvodai beilleszkedéséért, ha a saját érzéseiket megélik és végül bizalmat szavaznak a gyermeknek és az óvodának is, hiszen a kisgyerekek nagyon sokszor a szülő érzéseit tükrözik vissza, ha látják, hogy nyugodtan engedik el őket, ők is mernek majd kíváncsian felfedezni az új helyzetben.

 

A felkészülésről

Mit lehet tenni a minél harmonikusabb óvodakezdésért? A szobatisztasággal való foglalkozás mellett a napirend lehet még egy nagyon fontos sarokkő. Különösen az óvoda előtti pár hétre érdemes lehet úgy tervezni a szabadsággal (ha van egyáltalán még így koronavírus után), hogy a lehető legnyugodtabb, legrendezettebb körülmények között töltse a gyerek az időszakot, és elkezdődjön az átállás. Például keljenek akkor és egyenek akkor, mint az óvodában szokás. A délutáni pihenőidőt ne hagyják elsikkadni, ha nem is alszik el a gyerek, akkor is legyen kötelező egy fél óra-óra  csendes, sötétített szobás, fekvős, pizsamába öltözős pihenő. Ez már önmagában sokat segíthet, hiszen a kisgyermekek nagyon nyűgösek tudnak lenni, ha valamilyen fizikai szükségletük nem a megszokottan történik, ami a napirend által könnyen elejét vehető.

 

Jó felkészülést kívánok, szeretettel várjuk ősszel a kicsiket és nagyon reménykedem, hogy nyáron már személyesen találkozom Önökkel az első szülőin!

 

Molnár Zsuzsanna

óvodapszichológus